A technológiai fejlődésre fogadunk – Hosszú távú befektetési gondolkodás az AI korában
A mesterséges intelligencia az elmúlt évek egyik legerősebb befektetési narratívájává vált. Az AI-infrastruktúrába áramló százmilliárd dollárok, az Nvidia felemelkedése, az OpenAI és az Anthropic gyors növekedése, valamint a Google, Microsoft, Amazon és Oracle adatközponti beruházásai alapvetően alakították át a technológiai szektort és ezen keresztül a globális részvénypiacokat.
Ez azonban egy fontos kérdést is felvet:
mi történik akkor, ha az AI-val kapcsolatos rendkívül magas várakozások nem – vagy nem olyan gyorsan – teljesülnek, ahogyan azt jelenleg a piac feltételezi?
Steve Eisman befektető egyik közelmúltbeli gondolatmenete éppen erre a kockázatra hívja fel a figyelmet. Eisman szerint az AI-ökoszisztéma különböző szereplői mára olyan mértékben összekapcsolódtak, hogy az AI bizonyos szegmenseiben jelentkező probléma könnyen tovagyűrűzhet a teljes technológiai szektorra, sőt azon túlra is.
A Duna Capitalnél ezt a kockázatot komolyan vesszük. Ugyanakkor fontos különbséget teszünk két kérdés között:
nem ugyanaz megjósolni, hogy mi történik a következő 6–12 hónapban, mint állást foglalni arról, hogy merre halad a világ a következő 10–20 évben.
Az AI-ökoszisztéma három dominója
Eisman érvelésének első eleme az LLM-szolgáltatók – elsősorban az OpenAI és az Anthropic – üzleti modelljének sérülékenysége.
A hyperscalerek – például a Microsoft, Google, Amazon vagy Oracle – hatalmas adatközponti és számítási infrastruktúrát építenek. Az LLM-szolgáltatók ezzel szemben azokat a modelleket fejlesztik, amelyek ezen az infrastruktúrán futnak.
Az egyik alapvető probléma az lehet, hogy az LLM-ek körül kialakuló gazdasági "moat", vagyis tartós versenyelőny egyelőre nem feltétlenül olyan erős, mint azt korábban sok befektető feltételezte.
A vállalati ügyfelek viszonylag könnyen válthatnak modellek között, miközben egyre több olcsóbb – többek között kínai és nyílt forráskódú – alternatíva jelenik meg. Ez árversenyhez vezethet, ami nyomás alá helyezheti az LLM-szolgáltatók profitabilitását.
A második dominó az, hogy ezek a vállalatok nem elszigetelten működnek.
A hyperscalerek által bejelentett jövőbeni szerződésállomány jelentős része az AI-ökoszisztémához, ezen belül az LLM-szolgáltatókhoz kapcsolódik. A hyperscalerek jövőbeni szerződésállományának jelentős része az AI-ökoszisztémához kapcsolódik. A Microsoft 2026-os pénzügyi évének második negyedévében például 625 milliárd dolláros commercial RPO-ról számolt be, amelynek mintegy 45%-a az OpenAI-hoz kötődött. Ez jól mutatja, hogy az AI-modelleket fejlesztő vállalatok és az infrastruktúrát biztosító technológiai óriások pénzügyileg is szorosan összekapcsolódtak. Ha az LLM-szolgáltatók jövőbeni számításikapacitás-igénye lényegesen elmaradna a várakozásoktól, annak következményei a hyperscalereknél is megjelenhetnének.
A harmadik dominó a befektetési piac koncentrációja.
A világ legnagyobb technológiai vállalatai meghatározó súlyt képviselnek a vezető részvényindexekben és az azokat követő ETF-ekben. Eisman érvelése szerint emiatt sok olyan befektető is jelentős AI- és technológiai kitettséggel rendelkezik, aki saját portfólióját egyébként diverzifikáltnak tekinti.
Egy esetleges AI-korrekció ezért nem feltétlenül maradna az OpenAI, Anthropic vagy Nvidia környezetében. Hatással lehetne a hyperscalerekre, a technológiai indexekre, az ETF-ekre és ezen keresztül a globális tőkepiacokra is.
De vajon buborékban vagyunk?
Erre jelenleg nincs megbízható válaszunk.
Nem tudjuk, hogy hat hónap vagy két év múlva magasabban vagy alacsonyabban állnak-e majd a technológiai részvények. Nem tudjuk biztosan azt sem, hogy a jelenlegi értékeltségi szintek utólag alulértékeltnek, megfelelően árazottnak vagy egy spekulatív buborék csúcspontjának bizonyulnak.
És véleményünk szerint hosszú távú befektetőként nem is feltétlenül ezt a kérdést kell tökéletesen megválaszolnunk.
Van ugyanis egy másik kérdés, amelyben lényegesen nagyobb a meggyőződésünk:
hiszünk-e abban, hogy az emberiség technológiailag tovább fejlődik a következő évtizedekben?
A Duna Capitalnél erre a válaszunk egyértelműen igen.
Nem egyetlen AI-vállalatra, hanem a technológiai fejlődésre
Meggyőződésünk, hogy a következő évtizedekben rendkívüli technológiai fejlődés előtt állunk.
Nem tudjuk, hogy ennek végül az OpenAI, az Anthropic, a Google, a Microsoft vagy egy ma még alig ismert vállalat lesz-e a legnagyobb nyertese.
Sőt, könnyen elképzelhető, hogy a következő húsz év meghatározó technológiai vállalatainak egy része ma még nem is létezik.
Ez az egyik oka annak, hogy hosszú távon rendkívül érdekesnek tartjuk az indexalapú gondolkodást.
Jó példa erre a Nasdaq-100 index, illetve az azt követő befektetési termékek – például az XNAS –, amelyek segítségével a befektető nem egyetlen vállalat sikerére tesz fel mindent, hanem egy szélesebb innovációs és technológiai vállalati kör teljesítményéből részesedhet.
Fontos pontosítás, hogy a Nasdaq-100 nem egyszerűen "100 technológiai vállalat" indexe: a Nasdaq tőzsdén jegyzett 100 legnagyobb nem pénzügyi vállalatot tartalmazza, ugyanakkor összetételéből fakadóan erős technológiai és innovációs kitettséget biztosít.
A konstrukció egyik legfontosabb tulajdonsága, hogy az index összetétele idővel változik. A korábbi nyertesek kieshetnek vagy kisebb súlyt kaphatnak, miközben az új, gyorsan növekvő vállalatok bekerülhetnek.
Nem nekünk kell tehát harminc évre előre kiválasztanunk a technológiai verseny egyetlen győztesét.
Az index bizonyos értelemben folyamatosan alkalmazkodik ahhoz, hogy mely vállalatok válnak a piac meghatározó szereplőivé.
Mit mutat a történelem?
A Nasdaq-100 1985-ben indult.
A Nasdaq 40 éves évfordulóra készített összesítése szerint az index 1985 és 2024 vége között évi 14,25%-os összetett éves hozamot ért el. Összehasonlításképpen ugyanebben az időszakban az S&P 500 évesített hozama 11,57% volt.
Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a következő negyven évben is hasonló hozam várható.
Sőt, az odavezető út kifejezetten fájdalmas időszakokat is tartalmazott. A Nasdaq saját történeti összefoglalója szerint a dotcom-buborék kipukkanásakor a Nasdaq-100 mintegy 83%-ot zuhant.
Ez fontos tanulság.
Egy hosszú távon rendkívül sikeres technológiai trend és egy rövid távú buborék nem zárja ki egymást.
Lehetséges egyszerre azt gondolni, hogy egy technológia alapvetően megváltoztatja a világot, és azt is, hogy az adott pillanatban bizonyos hozzá kapcsolódó vállalatok túlértékeltek.
A kettő között nincs ellentmondás.
A legnagyobb problémánk: nem tudjuk időzíteni a piacot
Ha elfogadjuk, hogy hosszú távon hiszünk a technológiai fejlődésben, de rövid távon nem tudjuk megállapítani, hogy a piac 20%-kal túlértékelt vagy 20%-kal alulértékelt, akkor felmerül a következő kérdés:
hogyan fektessünk be?
Az egyik lehetséges válasz a rendszeres, előre meghatározott időközönként történő befektetés, vagyis a Dollar Cost Averaging (DCA).
Ennek lényege, hogy nem próbáljuk tökéletesen eltalálni a piac alját vagy tetejét.
Ehelyett rendszeresen vásárolunk.
Amikor magasak az árfolyamok, ugyanabból az összegből kevesebb befektetési jegyet vagy részvényt vásárolunk. Amikor a piac korrigál, ugyanabból az összegből többet.
A DCA természetesen nem szünteti meg a befektetési veszteség kockázatát, és nem garantál pozitív hozamot. Abban azonban segíthet, hogy a befektetési döntést kevésbé tegye függővé attól, sikerül-e egyetlen pillanatban megfelelően időzíteni a piacot.
Mi történik, ha holnap jön az AI-korrekció?
Jöhet.
Nem tudjuk.
Lehetséges, hogy az AI-infrastruktúrába jelenleg befektetett tőke egy része nem fog megfelelő megtérülést termelni. Elképzelhető, hogy az LLM-szolgáltatók között komoly árháború alakul ki. Lehetséges, hogy bizonyos vállalatok ma túl magas értékeltségen forognak.
És az is lehetséges, hogy egy jelentős korrekció után évekre lesz szükség ahhoz, hogy bizonyos árfolyamok ismét elérjék korábbi csúcsaikat.
Eisman ezért tartja különösen fontosnak az OpenAI és az Anthropic pénzügyi helyzetének figyelését. Amennyiben ezek a vállalatok tőzsdére lépnek, nyilvános pénzügyi beszámolóik sokkal pontosabb képet adhatnak majd arról, hogy az AI-ökoszisztéma egyik legfontosabb finanszírozási láncszeme mennyire fenntartható.
Mindez azonban nem változtatja meg hosszú távú alapfeltevésünket.
A Duna Capital befektetési tézise
Nem arra szeretnénk fogadni, hogy pontosan tudjuk, melyik AI-modell lesz a legjobb öt év múlva.
Nem akarjuk megjósolni, melyik technológiai vállalat lesz a következő harminc év legnagyobb nyertese.
És nem gondoljuk, hogy következetesen meg tudjuk mondani, mikor következik a következő 20–30%-os piaci korrekció.
Arra viszont hosszú távon hajlandók vagyunk fogadni, hogy az emberiség technológiai fejlődése folytatódik.
Mesterséges intelligencia, robotika, automatizáció, félvezetők, cloud computing, biotechnológia, autonóm rendszerek és olyan technológiák jelenhetnek meg, amelyeket ma még nem is látunk előre.
Egy szélesebb technológiai indexben történő hosszú távú, rendszeres befektetés ezért számunkra nem pusztán arról szól, hogy "AI-részvényeket vásárolunk".
Sokkal inkább részesedést vásárolunk az emberiség innovációs és technológiai fejlődéséből.
A következő negyedév árfolyamát nem tudjuk megjósolni.
A következő korrekció időpontját sem.
Azt azonban hisszük, hogy a világ húsz év múlva technológiailag fejlettebb lesz, mint ma.
Hosszú távú befektetőként számunkra ez az igazán fontos tézis.
Jogi nyilatkozat
A jelen cikk kizárólag általános tájékoztatási és edukációs célt szolgál, és nem minősül befektetési tanácsadásnak, befektetési ajánlásnak, pénzügyi elemzésnek, ajánlattételnek vagy bármely pénzügyi eszköz megvásárlására vagy értékesítésére vonatkozó felhívásnak.
A cikkben szereplő vélemények és megállapítások nem veszik figyelembe az egyes befektetők egyedi pénzügyi helyzetét, befektetési céljait, kockázattűrő képességét vagy időhorizontját. A múltbeli teljesítmény nem jelent garanciát a jövőbeni hozamokra. A részvény- és ETF-befektetések értéke jelentősen ingadozhat, és a befektető akár veszteséget is elszenvedhet.
Befektetési döntés meghozatala előtt minden esetben javasolt az adott pénzügyi eszköz dokumentációjának részletes megismerése, a kapcsolódó kockázatok mérlegelése, valamint szükség esetén megfelelő jogosultsággal rendelkező szakember tanácsának igénybevétele.